Ruha, kabát, cipő, táska

Aki azt gondolja, hogy divatrovatot olvas, ki kell ábrándítanom: ezek a rám váró házimunkák sorban. Gondoltam, mielőtt nekikezdek, elmélkedek egy kicsit róla.

Tehát:

Ruha
El kell raknom az összes ruhát, amit az édesanyám kivasalt. Igen ám, de nincs hova: előtte a gyermekeim ruhásszekrényét rendbe kellene rakni, átválogatni.

Kabát
Még mindig nem raktam rendbe (mostam, vagy tisztítattam ki) a télikabátokat. Olyan sötét van tőluk az előszobában mintha folyton alkonyodna.

Cipő
Ugye, már lehet tudni mi következik: téli-tavaszi kollekció kitisztítása. Nem 1 pár/évszak/fő mennyiségről van szó. Úgy számolom, hogy kb. 24-25 pár cipőről beszélünk sportcipők nélkül (azokat tegnap bevágtam a mosógépbe). Hogy lustaságból? Nem, előtte beáztattam és átkeféltem őket. Bár anyukám azt szokta mondani, hogy ha valami nincs szépen kimosva (szürke, vagy foltos), hogy “egészségügyileg tiszta”. Ő egy vegytisztítós pasastól hallotta ezt, miután nem volt elégedett a minőséggel. Szóval azért mostam őket elő, hogy ne csak egészségügyileg legyenek tiszták.

Táska
Az iskolatáskák kipakolatlanul sorakoznak a szobában. Ezeknek a gyerekekkel együtt fogok nekiugrani.

Mi vígasztal sűrű teendőim között? A férjem, aki azt mondta: ne izgassam magam, egy nap csak eggyel foglalkozzam. Ismer: szívem szerint egy nap elintéznék mindent, aztán estére zombi lennék. Most viszont annyira komolyan vettem a tanácsát, hogy mindjárt délután négy, de még nem csináltam semmit.

És még mi vígasztal? Mindjárt megyek cipőt mosni. El kell képzelni: mindezt egy negyedik emeleti lakás előterében, klasszikus kisszékre ülve, előttem lavór – tiszta retro (nyugi, azért nem otthonka van rajtam, és a fejemen sem lesz kendő). Szóval magam mellé teszek egy pohár vörösbort, amit elkortyolgatok fáradtságos munkám során.

Nem is húzom tovább az időt…

Reklámok