Aki hálás, az képes valóban boldog lenni

Miképpen kapcsolódik a boldogság és a hála egymáshoz? Azt gondolnánk, hogy a boldog ember hálás. Én is ezt gondoltam, míg meg nem néztem David Steindl-Rast benedek rendi szerzetes TED-előadását. Az előadás egyszerűsége és bölcsessége miatt fogott meg. Olyan élmény, mint amikor az ember a homlokára csap: tényleg! Hogy ez nekem miért nem jutott eszembe?

Miért lehetünk hálásak?

Például azokért a dolgokért, amelyek körülvesznek bennünket, kielégítik igényeinket, kényelmünket szolgálják, de addig nem vesszük észre, vagy nem értékeljük, amíg elérhetőek. Hálás voltál már valaha azért, hogy tiszta ivóvíz folyik a csapból? David Atya átélte ezt a hálát, amikor hazatért afrikai missziós útjáról.

Hezberg motivációs elmélete szerint vannak úgynevezett higiénés tényezők, amelyektől nem leszünk elégedettebbek, viszont hiányuk, vagy kielégítetlenségük elégedetlenség forrásai. Ilyen például a csapból folyó tiszta víz. Reggel, amikor felébredsz, hálát adsz azért, mert ivóvízzel moshatod meg az arcodat, és azzal zuhanyozhatsz? Sőt, azzal húzhatod le a WC-t is? Ugye nem. (Nos, én sem, de miközben írom ezeket a sorokat, már szégyellem is magam.). Az viszont valószínűleg előfordult már veled, hogy kinyitottad a csapot, és csak sziszegett, Te pedig dühös lettél, és elégedetlen a szolgáltatóval.

Csak rajtad múlik, hogy a képes vagy-e hálával gondolni a megszokott dolgokra. Te döntöd el, hogy ezek az elégedetlenséged, vagy a boldogságod forrásai lesznek-e.

Miért lehetünk még hálásak?

Hálásak lehetünk életünk minden egyes pillanatáért, mert ha elmulasztjuk az adott pillanatban rejlő lehetőséget, megkapjuk a következő pillanatot ajándékként, újabb lehetőségként, “ingyen és bérmentve”.

Ez a gondolat számomra igazán felszabadító, segít a véglegesség gondolatának, az “elmulasztottság” élményének legyőzésében, a jelen megélésében, és az előretekintésben.

Hogyan kerülhetünk közelebb a hálatelt, boldog élethez?

David Atya szerint a válasz egyszerű, már gyermekként megtanultuk, amikor megmutatták nekünk, hogyan kell átkelni az úton: Állj meg! Nézz szét! Menj! Mindössze ennyi lenne? David Atya szerint igen, ám éppen ez az, amit ritkán teszünk meg, mert átvágtatunk a saját életünkön. Épp ezért azt javasolja, építsünk be stop-táblákat az életünkbe.

Te mikor álltál meg utoljára, és gondolkodtál ez azon, hogy merre tartasz? Vannak-e stoptábláid, vagy megvárod, amíg az élet állít eléd egyet?

Ha eddig nem, vagy régen tetted meg, most állj meg egy pillanatra, és nézz körül. Nézz a Téged körülvevő, megszokott dolgokra friss, hálatelt szemmel/szívvel, és gondold át, merre visz az utad. Ha úgy érzed, jó irányba, indulj bátran. Ha nem vagy benne biztos, adj időt magadnak, hogy megtaláld a helyes utat.

David Atya TED-előadását magyar felirattal megtekinteted itt: David Steindl-Rast: Szeretnél boldog lenni? Légy hálás!