Müncheni kirándulás

Hétfőn Münchenben akadt dolgom. Nem ez az érdekes, hanem az, hogy a párom azt mondta, menjek egy nappal korábban, rám fér egy kis pihenés. (Ez a gesztus annak mond valamit, aki tudja, hogy hány gyermekünk van!) Alkalmam akadt tehát egy kis kiruccanásra, teljesen-teljesen egyedül. Mit csinálhat egy nő egyedül Münchenben? Felfedezi Münchent – ezt már megtettem egy korábbi utam alkalmával. Így most München környéke következett. Hallatlanul jó és olcsó a közlekedés a városban és környékén:  Egy 10 Eurós napi jeggyel korlátlanul utazgathatunk. Elmentem hát a közeli kedvelt kirándulóhelyre, az Ammersee nevű tóhoz. Hangulatos sétákat lehet tenni, isteni cukrászdák, éttermek és sörözők vannak a tóparton. Hajókirándulást is tehettem volna: ez legközelebbre maradt. Bár zord időnek tűnt, végül a nap is kisütött.  Kellemeset sétáltam. Nem tudom, nőnek illik-e Németföldön egyedül sörözni, de én bizony leültem egy tóparti cukrászda napsütötte teraszára, és elkortyoltam egy pohár sört. Tényleg kikapcsolódás volt ez a kiruccanás. Köszönöm Apa!

Reklámok

Húsvét, hurrá!

Vesszük is magunkhoz rendesen a húst. Sonka, süti, sonka, süti, egy kis bor, sonka, süti, sonka… Ez megy két napja. Persze még folytatódni is fog, mert vannak maradékok. Természetesen időt szakítottam az Úrvacsorára is (azért ne felejtsük el a lényeget), utána mentem autóval a húgomékhoz. Útközben jutott eszembe a null tolerancia. A húgom mondta, hogy tegnap neki is – pont ugyanilyen okból kifolyólag -, de szerencsénk volt.

Tegnap néztük valamelyik ismeretterjesztő csatornát, ahol azt találták mondani, hogy Mária Magdolnának látomása volt (mikor találkozott a feltámadott Krisztussal). A nagyfiam kiakadt, hogy micsoda butaságot beszélnek a TV-ben (kicsit csúnyábban mondta). Megkérdezte az egyik tesóját is, hogy szerinte Mária Magdolnának látomása volt-e? Ő is kapásból mondta, hogy: “Dehogy, Jézust látta, hiszen feltámadt”. Na, ekkor éreztem, hogy nálunk helyén vannak a dolgok.

Üdv Mindenkinek! Itt a tavasz!

Jön a tavasz, kezdek magamhoz térni. Közel két éve már, hogy nem mozgok olyan rendszerességgel, min régen tettem. Most viszont újra elkezdtem futni. Remélem, olyan kitartó leszek, mint régen voltam.  Szóval egyik nap, ahogy futottam, rájöttem, hogy az érzés ugyanaz, mint régen, egyetemistaként, amikor rendszeresen futottam. És aztán arra is rájöttem, hogy az több, mint 20 éve volt. Kíváncsi vagyok, a testem mikor jelzi ezt a húsz évet. Valahogy most nem érzem.